Régóta vita az orvosok körében, hogy egészséges vagy egészségtelen-e a kávé, illetve mennyi az egészséget nem károsító, napi megengedett mennyiség. Német kutatók most egyértelműen amellett tették le a garast, hogy "csodaitalról" van szó.Ennyi mindenre jó!
Azt eddig is tudtuk, hogy a kávénak jótékony hatásai is vannak, de azt nem, hogy szinte csak az van. A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a tumor, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá.
Népszerűbb, mint bármi más
A víz után a második legnépszerűbb ital világszerte,
több mint 1000 éve.
Évente 900 milliárd adag kávé fogy el Földünkön. Egy kávéscsészényi elfogyasztása 10%-al meggyorsítja az anyagcserénket, s négyszer annyi koffeint tartalmaz, mint egy hagyományos csészényi tea. Egy átlagos európai évente 306 csésze kávét iszik meg, míg egy kanadainál ez az arány 402 csésze. Ugyanakkor egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét fogyaszt, ami - ha decinek veszünk egy adagot - 1500 "dózisnak" felel meg évente. Ugyanakkor ez az adat némiképp becsapósnak tekinthető a „hosszú kávé”, illetve a kapuccsino gyakori fogyasztása miatt.
A történelmi „kísérlet” megbukott
Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott. Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak,
a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, ám végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert.
A kávé valóban csodaszer?
A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben
csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint, aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25%-kal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó.
Emellett a németek legkedveltebb itala
csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egyes tumorok kialakulásának kockázatát is. Az asztmások számára pedig jelentős mértékben könnyebbé teszi a lélegzést. A Die Welt című lap szerint ez utóbbi például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Ugyanakkor az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé
30%-kal csökkenti az asztma kockázatát.
A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávának vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják. A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy "szabaddá teszi" az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét.
Kivételes esetekben mértékkel
Mindennek nyomán a német kutatók úgy foglaltak állást, hogy
az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.
Tréfa Nikoletta / MTI - Pietsch Lajos
