…Avagy, nem csak a kültér szennyezett!
A levegő szennyezettségéről általában az utca, a szabad levegő jut eszünkbe, és az ipart, a közlekedést okoljuk érte. Ritkábban foglalkozunk otthonunk levegőjének minőségével, pedig ott a napunk kétharmadát töltjük el, míg az utcán jóval kevesebb ideig tartózkodunk. Baktériumok tekintetében az otthonunk talán rosszabb állapotú, mint a kültéri levegő, hiszen a szabadban a természet megoldja önmaga tisztítását, ám a lakásunk szennyezettsége kizárólag tőlünk függ.A baktériumok olyan élőlények, amelyek a legstrapabíróbbak közül valók. Bár szélsőséges körülmények között a a szaporodásuk leáll, de így is képesek életben maradni, és amint kedvező élethelyzetbe kerülnek, újból gyarapodásnak indulnak. A tudománynak még nem sikerült feltérképeznie bolygónk baktériumállományát, mivel ez nagy számuk miatt szinte lehetetlen.
Ezen élőlények számára a nedvesség elengedhetetlen, így többségük kimondottan a vízben tanyázik, az ottani élővilágot fertőzi meg a természetes vizekben lévő amőbáktól kezdve a szobai vázában álló növényekig.
Egyes baktériumtörzsek úgynevezett biofilm réteget képeznek a
felületeken, így élik túl a kedvezőtlen körülményeket. A biofilm rétegben összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a sejtek közötti kommunikációt, valamint energiát is képes tárolni a baktériumok számára. Ez a réteg a víz tetején, vagy akár a fürdőszobai csempén is megtelepedhet, ahol a szennyeződéseket megköti, így táplálva lakóit, és növelve méreteit. Eltávolítása alapos tisztítással lehetséges, amelyet fertőtlenítés kell, hogy kövessen, amivel megakadályozható gyors újra telepedésük. Terjedésük a levegőben, vízpermet vagy a háziporral való összekapcsolódás útján történik, amelyet belélegzünk, majd a tüdőből a véráramba kerülve a legkülönfélébb betegségeket produkálja szervezetünk.
Az egyik legnagyobb problémát okozó baktérium a
legionella, amely 1976-ban ütötte fel a fejét Amerikában. Légiós betegségnek is hívják, mivel amerikai légiósok körében fertőzött először, egy philadelphiai konferencián, ahol körülbelül kétszáz megbetegedést okozott, amelyből 29 volt halálos. A legionella a tüdőben arra készteti a sejteket, hogy bekebelezzék őket, majd bennük
elszaporodnak és a gazdatestből szétszóródva újabb áldozatokat keresnek. A betegségnek kétféle változatát ismerik az orvosok, az egyik a Pontiac-láz, amely enyhébb lefolyású. A tünetek viszonylag hamar megjelennek, 2-3 nap alatt, és nem okoznak tüdőgyulladást. A légiósbetegség viszont hosszabb ideig lappang a szervezetben, majd magas lázzal, influenzás tünetekkel jelentkezik, és a keringésbe kerülve más szervek működését is befolyásolhatja, mint a szív, a vese, vagy a máj. Időben alkalmazott antibiotikumos kezeléssel azonban úrrá lehetnek a betegségen.
Ugyanakkor a legionella csak egy azok közül a veszélyes baktériumok közül, amelyek a lakótér levegőjében megtelepedhetnek, miközben terjedését - a megannyi egyéb típussal együtt - gyakran mi magunk idézzük elő. Például a klímaberendezéses helyiségekben sokkal nagyobb veszélynek vagyunk kitéve, hiszen a szűrők nem megfelelő tisztításával a kondenzvíz tökéletes táptalaja a baktériumoknak. A kórokozók ellen legkönnyebben a relatív páratartalom 70 % alá való csökkentésével védekezhetünk. Meg kell szüntetni a pára képződésének forrásait a lakásban, vagy légtisztító berendezést kell beszerelni, amely megtisztítja a beltéri levegőt a baktériumokat, spórákat és egyéb allergéneket szállító portól.
Dani Erika
