Az alábbi tények nem csak a britekre igazak, de egy nem rég készült felmérésen át a példájuk jól mutatja, hogy milyen arányban és miken mennek keresztül a szülés után az anyukák. Évente több tízezer brit kismama szenved csendben a szülést követő depressziótól, mert sokan közülük attól félnek, hogy ha szakértői segítséget kérnek, akkor elveszik tőlük a csecsemőiket - figyelmeztetnek a szakemberek.A társadalmi elvárások nem új keletű csapdája a
szülés utáni depresszió. Pedig mondhatnák a nagymamák és dédmamák, hogy „fiam menj ki a földre kapálni, és rögtön elfelejted a depressziódat!” - ez azonban ma már kevéssé kivitelezhető gyógymód. A újdonsült édesanyáktól elvárja a környezete, hogy egésznap földöntúli mosollyal végezze az anyai teendőket, szoptasson, ringasson, altasson, mindezt úgy, hogy a párját se hanyagolja el. Pedig ennek a fajta depressziónak bizony nem csak lelki okai vannak, ugyanis a női szervezet csúnya dolgokra képes, ha megvonják tőle a boldogság hormonjait.
A várandósság lezárultával, a szülés után nagyon rövid időn belül
kiürülnek az addig intenzíven jelenlévő hormonok, ami hatással van az anyák hangulatára. A szerencsésebbeknek ez az első szoptatásig tart, mivel ekkor némelyik hormon újra termelődni kezd, mások viszont csak azt érzékelik, hogy egyre rosszabbul vannak.
Rájuk tör a félelem, a megfelelni vágyás a babának és a családnak, minden apró-cseprő dolgon
aggódni kezdenek, vagy épp
pánikba esnek attól, hogy megváltozott a testük, mialatt a férjük ugyanolyan szexi és sármos maradt, s különben is minden nő őt akarja. Ezekkel a gondolatokkal a fejükben nehézzé válik leküzdeni a napi terheket, és az anyukák többsége ártalmatlan hangulatingadozásnak tudja be a nyilvánvaló tüneteket.
A
4Children nevű jótékonysági szervezet jelentése szerint évente 35 ezer angol és walesi kismama küzd úgy a szülés utáni depresszióval, hogy nem mer orvosi segítséget kérni. Még magasabb azoknak a száma, akik az
egészségügyi rendszer hibájából fakadóan nem részesülnek azonnali ellátásban, illetve az
antidepresszánsokba vetett túlzott bizalom áldozataivá válnak, vagy egyszerűen félnek a betegség miatti
megbélyegzéstől.
Egy több mint kétezer édesanya bevonásával készített felmérés szerint a szülés utáni depresszióval küzdő résztvevők
49 százaléka nem fordult orvoshoz a problémájával. Az első gyermekes kismamák a többgyermekesekhez képest nagyobb valószínűséggel kerülték el a rendelőket. A megkérdezettek egyharmada azért
hallgatott a betegségéről, mert aggódott a saját maga, vagy a gyermeke sorsáért. A
Pszichiáterek Királyi Kollégiuma szerint a rossz közérzettel, a csecsemő gondozás és a mindennapi tevékenységek elvégzésének nehézségével járó állapot a nők 10-15 százalékát érinti. A betegség tünetei általában
a szülést követő pár hónapban, de minden harmadik nőnél már a terhesség ideje alatt jelentkeznek és a későbbiekben is megmaradnak. A kezelés az állapot súlyosságától függ.
A betegség
párkapcsolati problémákhoz vezethet és
az idősebb gyerekekre háríthatja a kisebbek gondozását, ezzel "a szegényes korai kötődés hosszú távú következményeinek" kitéve a kicsiket. A depressziós résztvevők
egyharmada nem ismerte fel, hogy miben szenved és 60 százalékuk nem érezte elég súlyosnak a tüneteit ahhoz, hogy szakemberhez forduljon.
"A szülés utáni depresszió egy olyan probléma, amely az időben érkező segítséggel jól kezelhető, elkerülve a család többi tagját érintő hosszú-távú következményeket" - fogalmazott
Anne Longfield, a 4Children vezetője.
A szakemberek szerint a probléma kezeléséhez az egészségügyi dolgozóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a betegség korai felismerésére. A kismamákat és családtagjaikat pedig időben fel kell készíteni a szülés utáni depresszió lehetőségére.
Dani Erika
Forrás: MTI 
