A Honvédelmi Minisztériumban 2012. január 31-ig látható kiállítás attól a pillanattól mutatja be a magyar nők szerepét a háború történetében, amikortól már név szerint meg tudják jeleníteni a szereplőket. Ugyanis ez sokáig nem volt így - mondta Cs. Kottra György, a tárlat rendezője.A tárlat
Kanizsai Dorottyától indul, aki a "közegészségügy nagy bajnoka", hiszen azért temette el halottakat, hogy ne törjön ki a járvány. A magyar történelem talán legismertebb fegyvert fogó női az egri lányok és asszonyok, akik a "kereszténységet védelmező
entitásokként" jelentek meg a korabeli Európa irodalmában.
Zrínyi Ilona nem katonaként, hanem mint politikai erő áll Munkács élén, és hozza meg a döntést a vörös zászló kitűzéséről.
A kiállítás fókuszál azokra a nőkre is, akik fegyverrel harcoltak, de leginkább azt a munkát és életet mutatja be, melyet a nők a háborúban vagy előkészítése előtt folytattak - egyebek mellett a termelésben, vagy a légoltalomban. Cs. Kottra Györgyi felhívta a figyelmet a
heroina folyamat alakulására is, hogyan válik
a védendő lélekből sebesülteket ápoló, vagy éppen amazonként fegyvert fogó nő. Mint mondta, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára 1989-ig csak levelezőként vettek fel nőket, manapság azonban már lehetnek kombattánsok is, szolgálhatnak missziókban, műveleti területeken.
A tárlat megmutatja,
hányféle módja volt mindannak, amit a nők a haza védelméért megtettek: a vitézeket temető
Kanizsai Dorottyától a főhadnagyként harcoló
Lebstück Máriáig és a névtelen asszonyokig, akik a nagy háború idején átvették a férfiaktól mindazt, amit az otthoni élet megkövetelt tőlük - fogalmazott Hende Csaba honvédelmi miniszter a megnyitó ünnepségen. Ezek a nők álltak a cséplőgépek kezelőrúdjainál, szántottak-vetettek, arattak, vitték a gazdaságot. Mostanra, az önkéntes haderő korára a nők számára is megnyílt minden beosztás és szolgálati forma a Magyar Honvédségben - tette hozzá.
Idén van a nándorfehérvári csata 555. és az 1956-os forradalom 55. évfordulója - hangsúlyozta Wittner Mária országgyűlési képviselő, 1956-os forradalmár, hozzátéve: ez volt a "világ
legtisztább forradalma". Beszédében emlékeztetett azokra a nőkre,
akik részt vettek a forradalomban és kivégezték őket: Mági Erzsébetnek egy tárat eresztettek a fejébe, de többek közt kivégezték
Tóth Ilona szigorló orvosnőt,
Bakos Gyuláné Salabert Erzsébetet,
Havrila Béláné Sticker Katalint,
Angyal Józsefné Friedl Valériát,
Ócsai Máriát, és - mint mondta - még sok-sok áldozata van '56-nak. Akit nem végeztek ki, azok közül
többen öngyilkosok lettek, miután kiengedték őket a börtönből.
Mindig el kell mondani azt, hogy mi történt velük és miről szólt a forradalom – hangsúlyozta.
A tárlatot előzetes bejelentkezés után tekinthetik meg az érdeklődők.Váczy LauraForrás: MTI / honvedelem.hu 
