Amerikai kutatóknak agyi szkenneléssel sikerült kimutatniuk, hogy az alvás segít feldolgozni a kellemetlen és traumatikus élményeket. Mivel eddig nemigen tudtuk, hogy mire is jók az álmok, ez az első olyan felfedezés, amely az álmodás hasznát bizonyíthatóan igazolja.
A legtöbb embernek élete egy vagy több pontján meg kell küzdenie traumatikus élményekkel, lelkileg terhelő időszakokkal, amik érzelmi zavart hagyhatnak maguk után, ha nem sikerül őket megfelelően feldolgozni. Emellett valószínűleg sokan tapasztalták már - önmagukon, valamelyik környezetükben élőn vagy akár a gyermekükön -, hogy
problémás, lelkileg nyomasztó időszakokban szívesen alszanak nagyokat, ill. ilyenkor gyakran kerül a sor alvásra akkor is, amikor a napi ritmus szerint épp nem lenne itt az ideje. A mostani kutatásból kiderült, hogy az alvás épp a nehéz időszakokban nyújt segítséget az agyunk számára:
az álmok arra jók, hogy minél könnyebben megérthessük a velünk történt eseményeket és a hozzájuk rendelt érzelmeink csillapodjanak.
A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársai 150, erős
érzelmeket kiváltó képet mutattak 35 önkéntesnek, akiket ezután két csoportra bontottak. Az egyik stáb a képnézegetést követően alhatott néhány órát, míg a másik nem. Pár óra múlva egy MRI készülékkel követték nyomon az önkéntesek agyi aktivitását, miközben másodszor is végig kellett nézniük a felkavaró fotókat. A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál, akiknek volt lehetőségük előzőleg aludni,
kevésbé aktiválódtak az újbóli látványnál az
érzelmekhez köthető agyterületek - vagyis az
amygdala -, viszont
nagyobb aktivitást mutattak a racionális gondolkodáshoz köthető régiók – vagyis a
prefrontális kéreg. Ezzel szemben azoknál, akik nem alhattak, jóval erőteljesebb érzelmi reakciókat tapasztaltak.
A kutatók úgy vélik, hogy a
REM alvás alatti agyi kémiai folyamatok magyarázhatják az észlelt változásokat. - Tudjuk, hogy a
REM alvás alatt élesen
csökken a norepinefrin, vagyis egy stresszel összefüggő agyi vegyület szintje - magyarázta
Matthew Walker kutatásvezető. - A
REM alvás közben ebben a neurokémiailag biztonságos környezetben éljük újra az erőteljes érzelmeket, így azok ébredés után veszítenek erejükből - tette hozzá.
REM alvás: A több órás alvási szakaszokban ciklikusan váltják egymást az NREM és a REM állapotok. Felnőtt korban a REM az alvási időszak mintegy 20-25%-át teszi ki. A REM állapotban az agy éber állapotnál is nagyobb mértékben aktivált, ugyanakkor mind a sensoros beáramlás, mind a motoros rendszer gátlás alatt áll. Ezért találó rá a „paradox alvás" elnevezés. A REM állapotban az emberek 85%-a álmodik.Dani Erika / MTI és Tréfa Nikoletta 
