Az ásítás a test termosztátja: nemcsak a fáradtság vagy unalom jele, hanem szervezetünk módszere is arra, hogy agyunkat hűtse – fedezték fel amerikai kutatók. Mint mondják, ahogyan a számítógép, úgy agyunk is akkor működik a legjobban, amikor "hűtve" teheti azt.A túl nagy terhelés túlhevüléshez vezethet, amely csökkenti az információk feldolgozási képességét. A kutatás eredményei azt sugallják, hogy amikor a fej elkezd felmelegedni, az ásítás természetes termosztátként működik, mert lehetővé teszi, hogy hidegebb levegő áramoljon be, és egészségesebb hőmérsékletre hűtse az agyat.
A rossz testtartás, a fáradtság, a rossz légzéstechnika, de egy levegőtlen helységben való tartózkodás is ásításra ingerelheti az agyi légzőközpontot. A reggeli ébredés utáni ásításnak az alvás közben lelassult anyagcsere felébresztése is lehet a feladata, amihez nyújtózkodás is társul, mellyel a vér áramlását is gyorsítjuk.
Ugyanakkor ez az ősi reflex az állatvilágban is jelen van, azonban ott nemcsak az agy hűtésére korlátozódik a feladata, hanem a csordában élők éberségét is hivatott felkelteni. Emellett egyes állatok ezzel fejezik ki az udvarlást vagy épp a békülési szándékot is. Ráadásul az ősember élete is elképzelhetetlen lett volna ásítás nélkül, hiszen ezzel jelezték egymásnak, amikor lankadt a figyelmük: ha nem figyeltek feszülten az éjszakák folyamán vadállatok támadtak rájuk.
A Princetoni Egyetem kutatói
tanulmányukba 160 arizonai önkéntest vontak be, akik úgy találták, hogy
télen, amikor testhőmérsékletük magasabb volt, mint a környezet,
csaknem kétszer gyakrabban ásítottak, mint nyáron. Nyáron ugyanis kevesebb haszon származik az ásításból, mert a belélegzett levegő melegebb lehet, mint a test hőmérséklete.
Lényeges elem, hogy
az agy hőmérsékletét befolyásolja az általa feldolgozandó feladatok mennyisége, a keringő vér hőmérséklete valamint áramlási sebessége is. Andrew Gallup kutatásvezető elmondta, hogy a túlhevült agy az álmossághoz hasonló érzést okoz, ami megmagyarázhatja, miért ásítunk akkor is, amikor valóban álmosak vagyunk. "Amikor melegebb a testünk, nagyobb eséllyel érezzük magunkat fáradtnak. Éjszaka, amikor aludni készülünk, a testünk hőmérséklete a legmagasabb ponton van a nap folyamán" – magyarázta a folyamatot Gallup.
Dani Erika / MTI 
