A nyári szünet alatt gyakran látni csellengő gyerekeket az utcákon. Jó esetben a játszótereken, sportpályákon ütik el az időt, azonban ők vannak kevesebben. Rosszabb esetben buszmegállókban, parkokban gyűlnek össze és „bandáznak” akár késő estig is. A szülők alapesetben dolgoznak, és sokszor rá sem jönnek, hogy a gyerek nem az otthon biztonságos falai között tölti az idejét, mivel hazaérkezésükkor már angyali arccal ül a szobájában. De mit tehet a szülő?Hiszi a piszi...Ha anyuka és apuka kénytelen egyedül hagyni gyerekét a szünidő alatt, és nem tud számára felügyeletet biztosítani - például a nagyszülők vagy rokonok, barátok segítségével -, akkor is hamar kideríthető, hogy mivel tölti a gyerek a napjait. Arra a kérdésre, hogy mit csinált egész nap a lurkó, gyakran nem kap őszinte választ, hiszen a hirtelen jött szabadságot általában rosszul értelmezik a gyerekek, és olyan dolgokat tesznek, amit a szülő szeme előtt nem mernének. Hiába ismétli a szülő, hogy „én, fiam megbízom benned, hogy nem rosszalkodsz”, ez általában kevésnek bizonyul, így viszont Serlock Holmes módjára utána kell járni a dolgoknak, mielőtt teljesen rossz irányba fordulna a helyzet.
Van mód az ellenőrzésre!Először is ellenőrizni kell a barátokat: hadd hívja át őket egyszer-egyszer a gyerek vacsorára! A beszélgetések alkalmával úgyis kiderül, mennyire megbízhatóak a lurkók - ha nem azok, valaki úgyis elkottyant valamit. Ha a gyereknek van mobilja, és állítása szerint nem hagyja el a lakást napközben, akkor inkább a vezetékes telefonon érdeklődjön a szülő arról, hogy megtalálta-e az ebédre szánt ételt a hűtőben. Viszont arra ügyeljünk, hogy a bizalom forrása nem az, ha kikérdezzük arról, hogy mit
csinál éppen, mert úgysem fogjuk az igazságot hallani. Jobb, ha arról kérdezzük, hogy reggelizett-e rendesen, vagy járt-e már a postás? Megbízhatjuk különböző feladatokkal is, amit nap közben el kell végeznie, így kevesebb ideje jut a csavargásra. Ilyenkor viszont figyelni kell arra, hogy ne terheljük le a gyereket, mert az pont az ellenkező hatást váltaná ki, és már csak azért sem csinálná meg, amit kértünk tőle! Fáradtan hazaérkezve pedig ne legyünk restek utána nézni, hogy hány pohár és tányér áll mosatlanul a konyhában, illetve hogy a gyerek cipője és ruhája mennyire koszos. Hiszen ezekből kis kombinálás után rájöhetünk, hogy a csemete mennyi időt töltött otthon.
Csak a nagyságrend eltérőA praktikákat sajnos használni kell, mert még a legőszintébb gyerekeknek is van vaj a füle mögött, kizárólag a tetteik súlyossága különbözik az égetni való kölykökétől. A szülő sosem lehet biztos abban, hogy a gyereke semmi rosszat nem tesz, míg egyedül van otthon, ezért számukra nem marad más, mint a remény, hogy az aggodalmuk többé-kevésbbé hiábavaló!
Dani Erika
