A mikroszkópot helyettesítő elektronikus chipekkel szerelték fel a Petri-csészéket a kaliforniai műszaki egyetem, a Caltech kutatói. Az új képalkotó szenzorok várhatóan átalakítják a biológiai kutatásokban használt sejtkultúrák ellenőrzését és kezelését.
| Az eredeti Petri-csésze nevét Julius Richard Petri német bakteriológusról kapta, aki Robert Koch mellett végzett kutatásai során 1887-ben alkotta meg ezt a hengeres, fedhető üvegcsészét. |
Az ePetri néven jegyzett eszközt kifejlesztői az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették részletesen. A találmány szerint
egy androidos telefon chipje és néhány legódarab segítségével digitális képernyőn azonnal megjeleníthetők a tesztelt anyagok sejtjei.
A Petri-csészéket leggyakrabban
sejtkultúrák tenyésztésénél alkalmazzák, sterilizálás után újra felhasználható az edény. A sejtek inkubátorban való növekedését, a tenyésztést máig úgy követik nyomon, hogy újra és újra kiveszik a Petri-csészét, mikroszkóp alá teszik és ott tanulmányozzák.
Az ePetri ezzel szemben
szükségtelenné teszi a külső mikroszkóp használatát, így jóval kevesebb laboratóriumi dolgozóra van szükség mellette. A mérések, ellenőrzések gyakorisága tetszőleges lehet az ePetrivel, így a pontosság is növelhető - vélik a fejlesztők. Az ePetriből érkező adatokat egy, az inkubátor mellett elhelyezett
számítógép rögzíti,
a minták kiszedése így
feleslegessé válik, ami jelentősen csökkenti a véletlenszerű szennyeződések lehetőségét.
Tréfa Nikoletta / MTI
