Az orvostudományi kutatások azt támasztják alá, hogy számos betegség eredete a magzat méhen belüli fejlődésére is visszavezethető. Kiderült ugyanis, hogy az egykor kis súllyal születettek között felnőtt korban kétszer annyian halnak meg érrendszeri megbetegedésben, mint akik átlagos súllyal jöttek a világra. „Mennyivel született?” - Ez a kérdés nem maradhat el, ha gyermek jön a világra. Úgy tartják, a nagy babák egészségesebbek, a kisebb súllyal születettek viszont fogékonyabbak a betegségekre. Ez pedig - úgy tűnik - nem is véletlen. Ugyanis bonyos betegségek már a méhen belül elkezdődnek, melyek megállapítására a legalapvetőbb eszköz a súly vizsgálata.
Az európai átlagos születési súly 3200 gramm. Az alsó határ, ami alatt az újszülött alacsony súlyúnak tekinthető 2500 gramm. Magyarországon évente 8000 csecsemő 2,5 kiló alatt, tehát alacsony súllyal születik. Döntően két oka lehet, ha egy újszülött nem éri el az optimális súlyt. Gyakran a méhen belüli
elégtelen tápanyag-ellátottság játszik szerepet, melyet például az anya hiányos vagy nem megfelelő táplálkozása is okozhat. A másik esetben a magzat méhen belüli fejlődési ideje lerövidül - például fertőzés vagy sérülés miatt -, ők a
koraszülött csecsemők.
"Az alacsony születési súly magában hordozza azokat a rizikókat, amelyekkel a koronália betegség, vagyis a
magas vérnyomás, valamint bizonyos
vesebetegségek és a
cukorbetegség halmozott előfordulásával kell számolni a későbbi életkorban" – fogalmaz Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora.
Azokban az esetekben, mikor az alacsony születési súlyt
méhen belüli alultápláltság okozza, a magzat speciálisan reagál. Ha nem kap elegendő táplálékot tartós stressz állapot alakul ki. Ez átprogramozza a magzat hormonműködését.
"Annak a stressz hormonnak a szintje vagy aktivitása lesz magasabb, amely biztosítja azt, hogy ilyen kevés táplálékot közvetítő környezetben is a magzat túlél, fejlődik. Nem olyan mértékben, ahogyan az optimális lenne, de fejlődik, vagyis eléri azt, hogy meg tud születni. Aki alacsony súllyal születik, azok körében négyszer gyakrabban jelentkeznek koronália megbetegedések, és kb. négy-, hatszoros gyakoriságban magas vérnyomás megbetegedések" - magyarázza Dr. Tulassay.
A
stressz hormonok túlzott működése életre szóló változásokat eredményez a magzatban. A legfontosabb életfunkciók ugyan biztosítva lesznek, de másodlagos, káros következményeket is okoz. Mindenképp
csökken az érképződés, ami ritkább érelágazódás, azaz kevesebb hajszálér kialakulást eredményez. Csökken azon összetevőknek a mennyisége, melyek biztosítják az érrendszer rugalmas tágulását vérnyomás növekedés esetén. Ennek következtében merevebbek lesznek az érfalak és ez megnöveli a benne áramló vér nyomását. A magas vérnyomás pedig számos szív és érrendszeri megbetegedés kialakulásához vezethet.
A
vérnyomás zavara tehát kötődhet az alacsony születési súlyhoz, de természetesen sok más tényező, például öröklött hajlam is meghatározhatja alakulását. Azonban azok, akik kis súllyal jönnek a világra, halmozottan hordozzák magukban a rizikófaktorokat, és egészségükkel fokozottabban kell törődniük.
Dani Erika
Forrás: FreePress 
