Nem egészségtudatosan vásárolnak a magyarok, az árérzékenységüknek köszönhetően mégis eredményes lehet a "hamburgeradó" bevezetése az egészségtelen élelmiszerek visszaszorításában.
Akció vs. egészségAkcióérzékenyek, de nem egészségtudatosak a magyar bevásárlók – derül ki a KutatóCentrum és a Marketing&Média közös villámfelméréséből, amely a "hamburgeradóként" ismert népegészségügyi termékadó bevezetésével kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A 18-64 évesek 61 százaléka figyeli a leértékeléseket és igyekszik minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával, ugyanakkor 71 százaléknak az élelmiszer ára még annak minőségénél is fontosabb. Bár az összetevőket a megkérdezettek kétharmada megnézi, csupán egyharmadukat befolyásolja a döntés során, hogy mennyi a választott termék cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. - A nők tudatosabbak, az árat és az összetevőket is jobban figyelembe veszik a döntéskor. Ennek az egyik oka az, hogy jellemzően ők intézik a bevásárlást - emelte ki Szőke Emília, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. - A férfiak számára ugyanakkor fontosabb az élelmiszerek minősége – teszi hozzá.
A kor teszi az odafigyeléstA korosztályokat tekintve az 55 év felettiek vásárolnak tudatosabban: magasabb arányban vannak köztük azok, akik figyelik az élelmiszerek összetevőit, és kedvenc ételeikről is nagyobb arányban mondanak le, ha azoknak magas a cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalma. - Ez nem meglepő, figyelembe véve, hogy az idősebbek között gyakoribbak a krónikus betegségek, ami miatt jobban oda kell figyelniük az egészségükre - jegyezte meg a kutatási szakember.
Az árérzékenységben lehet a "hamburgeradó" ereje A felmérésben részt vevők 98 százaléka hallott már a "hamburgeradóról", körükben közel 80 százalék gondolja úgy, hogy a bevezetés fő oka az adóbevételek növelése, nem pedig az egészségtudatosság erősítése. - A megkérdezettek közel fele szerint egészséges életmódra csak széles körű oktatással lehet nevelni. Ezt leginkább a budapestiek és a 35-44 évesek gondolják így - mondta el Szőke Emília. Az adónövekedés hatásosságával kapcsolatban is szkeptikusak a megkérdezettek: csupán 6 százalék gondolja úgy, hogy az intézkedés hatására nőni fog az egészségesen táplálkozók aránya. Saját magukkal kapcsolatban már bizakodóbbak: a válaszadók kétharmada ugyanis úgy látja, hogy tudatosabban fog vásárolni, ha bevezetik az új adónemet, ami arra utal, hogy mégis eredményes lehet az intézkedés. - Ennek ugyanakkor nem feltétlen az egészségtudatosság növekedése az oka, hanem az, hogy a legtöbben igyekeznek minél olcsóbban kijönni egy-egy bevásárlás alkalmával - tette hozzá a szakember, utalva ezzel arra, hogy az egészségtelenebb, ám olcsóbb termékek ára megemelkedne a népegészségügyi termékadó bevezetésével.
Tréfa Nikoletta
