A XXI. század népbetegsége a stressz, amely kiváltója lehet egyéb betegségeknek is, amelyek komoly fizikai tünetekkel járnak. A stressz negatívan befolyásolhatja a szellemi teljesítményt is, különösen, ha közvetlenül a születés után következik be - erre a következtetésre jutottak német neurobiológusok egereken végzett kísérletek alapján.Az egerek agyában végbemenő változásokért nagyrészt a stressz esetén felszabaduló CRH (Corticotropin-releasing Hormon) nevű neuropeptid, egy fehérjemolekula a felelős - állapította meg a Mathias Schmidt, a németországi Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója által vezetett csapat. A CRH a születést követő fejlődési szakaszban elváltozásokat idézhet elő a hippokampuszban, az agy tanulásért és emlékezetért felelős területén. Az ottani
magas CRH koncentráció tehát később tanulási nehézségekhez vezethet -
vonták le a következtetést a kutatók.
Fejlődés közben a stresszhormonok nagy mennyisége komoly hatást gyakorol az agyra, mivel sok idegi összeköttetés csak a születést követően alakul ki. A kutatók ezért vizsgálták meg, hogy milyen elváltozásokat okoz a stressz esetén felszabaduló CRH ebben a kritikus fejlődési szakaszban egerek agyában. Úgy stresszelték az anyaállatot és a kölyköket, hogy
túl kevés anyagot adtak nekik fészeképítéshez. Azok az egerek, amelyek a születést követő második naptól egy héten át stresszes környezetben éltek, kifejlett korukban jóval
elmaradtak társaiktól a tanulási képesség és az emlékezőtehetség terén. A kifejlett állatok agyszövetében számos elváltozást lehetett felismerni. Az idegsejteknek kevesebb kapcsolatuk (szinapszisuk) volt, és plaszticitásuk, tehát az új feltételekhez való alkalmazkodási képességük is csökkent. Ezek miatt gyengébb lett a sejtek közti kommunikáció, ami magyarázhatja a csökkent tanulási és emlékezőképességet.
Következő lépésként azt szeretnék kideríteni a kutatók, hogy CRH gátlókkal meg lehet-e akadályozni vagy akár
vissza lehet-e fordítani az agyi elváltozásokat. Ez esetben ezeket akár a kora gyermekkori traumák kezelésében is alkalmazni lehetne.
Ugyanakkor az intézet szóvivője szerint az eredmények nem alkalmazhatók minden további nélkül az emberre, habár ismert, hogy a stressz az embernél is negatívan befolyásolja a tanulási képességet. Azonban, mivel az egereken és patkányokon végzett kísérletek gyakran igazolják az emberi test viselkedését is, sőt tanulékonyságban is hasonlóan teljesítenek, ezért vélhetően párhuzamot lehet vonni köztük.
Dani Erika / MTI 
